Commons:Panorámaszabadság 2015/Szempontok

Panorámaszabadság

A panorámaszabadság (az épületek és szobrok fotóinak közzétételi joga) sok, de nem minden európai országban létezik. Ahol létezik, ott a fennálló szabályok különbözőek.

Fő érvek:

• A panorámaszabadság 28 különböző verziója jogi bizonytalanságot okozhat, amely negatívan hatnat a fejlődésre.
• A megvalósítással kapcsolaban három tanulmányt folytattunk, és mind más eredménnyel zárult.
• A köztereken készült képek felhasználhatósága a szólásszabadság része.
• Az ilyen képek felhasználhatóságának korlátozása lehetetlen és nem elvárható. A nem betartható szabályok hatástalan törvényhozáshoz és magas tranzakciós költségekhez vezethetnek.
• Egy európai univerzális panorámaszabadság-kivétellel csökkenthetőek lennének a tranzakciós költségek (Wikipédia-önkéntesek, fotósok, kis kiadók, bloggerek, online média).

Válaszok a gyakori ellenérvekre

• Elvennéd a szerző jogát, hogy dönthessen saját művéről?
  • A szerző maga teszi közzé az alkotást; saját műterme nem számít publikus térnek.

• Rendben van, hogy valaki lefotózza alkotásomat és magáncélra felhasználja, de nem szeretném, hogy egy nagy cég a megkérdezésem nélkül használja azt reklámcéljaira! Csak a nemkereskedelmi felhasználást szabadna megengedni.
  • A nemkereskedelmi/kereskedelmi fogalmak nincsenek egyértelműen definiálva; ezek szürke zónát hoznának létre, amely a kereskedelmi és nonprofit felhasználást is gátolná.
  • Egy fotó közzététele reklámokat tartalmazó szerveren (például Facebook vagy Instagram) egyes esetekben kereskedelmi felhasználásnak minősülhet – az Eiffel-torony vagy a Louvre előtti éjszakai szelfi esetén nem merülhet fel a szerzői jog fogalma.
  • Számos oktatási intézményt szponzorálnak vállalatok, és őket sem szeretnénk kizárni.
  • Habár a Wikipédia egy nemkereskedelmi projekt, kereskedelmi szempontokat is figyelembe vehetünk. Más online felhasználás (például reklámokkal támogatott blogok és közösségi média) kereskedelminek minősülhet.

• Mi a helyzet akkor, ha nacionalista és rasszista csoportok az alkotásomat gyűlöletkeltésre használják?
  • A panorámaszabadság nem vonatkozik a szerzők morális és személyi jogaira.

• Nem gondolod, hogy a szerzők megfelelő díjazást érdemelnének alkotásaikért?
  • Azon hét EU-tagállam közül, ahol az építészek és képzőművészek bevétele a legnagyobb, hatban korlátlan a panorámaszabadság (kivétel Luxemburg).
  • A képzőművészek bevétele nem függ a panorámaszabadságtól; az alkotásaik többsége (parkok, galériák, háromdimenziós modellek, ideiglenes kiállítások) nem szerepel a kivételek között.

A közszférával kapcsolatos információk

A közszervek alkotásait a publikum finanszírozta, így hozzáférhetőnek kell lenniük. Ezen alapelv mellett ez a demokráciát, a civil szervezeteket és a gazdasági növekedést is segíti. A köz által előállított alkotások számos tekintetben különböznek a más alkotásoktól.

Fő érvek:

• A szerzői jog a kreativitás ösztönzője; ez a kormányzati alkotásokhoz nem szükséges.
• Ezen alkotásokért a publikum már fizetett, így ezeket szabad felhasználásúvá kell tenni.
• A szerzői jogi védelemmel néha visszaélnek, hogy a hivatalos dokumentumokkal kapcsolatos megbeszéléseket megakadályozzák.

Válaszok a gyakori ellenérvekre:

• Aggódom, hogy személyes adatok veszélyben lehetnek.
  • A szerzői jog egy gazdasági eszköz és nem adatvédelmi mechanizmus. Az adatvédelmi szabályok a szerzői jog által nem tárgyalt területeken is életben maradnak.

• Az államtitkoknak védettnek kell maradniuk.
  • A titkos dokumentumok titkosak. A kormányzati alkotások közkincs státusza nem információs eset, csak a publikált dokumentumokra érvényes.

• A sajtóarchívumunkban van egy fotónk afrikai gyermekekről. Feltöltenénk a Commonsba, de aggódunk a nem kereskedelmi licencek visszautasításától. Nem szeretnénk, hogy ezen gyerekeket kereskedelmi vagy adománygyűjtési kampányban használnák fel.
  • A személyes és morális jogokat nem sérti a kormányzati alkotások közkincs-státusza; a szerzői jog egy gazdasági eszköz.

• A közintézmények finanszírozása gyakran alacsony és a pluszbevételeikre alapoznak.
  • A közintézmények célja a köz szolgálata, így ennek kell lennie az első számú szempontnak.

• A köz által finanszírozott tartalom közzétételével csak a Google/Facebook pozícióját erősítjük.
  • A nagy cégek képesek a licencelési és tranzakciós költségek kifizetésére; ez csak a kisvállalatoknak és magánszemélyeknek okoz problémát. A közkincs-státuszú fájlok segítik a játékmező szélesítését.