User:Sysy 19
Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom egyesítése[edit]
Az ókori Egyiptom két része, a Nílus delta vidékén Alsó-Egyiptom és az attól délre fekvő Felső-Egyiptom. Az elnevezés a Nílus áramlásából származik, hiszen a felvidéki Kelet-Afrika részéről észak felé a Földközi-tenger felé áramlik. Az egyesítés időszámításunk előtt 3000 után a mindkét rész megtartotta saját királyi jelvényeit, így a fáraók a két föld fölött uralkodtak és az egyesített koronát viselték. a Fehér Korona Felső-Egyiptomot és a Vörös Korona Alsó-Egyiptomot jelképezte.
Fáraó[edit]
Nagyon kevés emlék maradt a korszakból, amikor Egyiptomot ezért igazából nagyon keveset tudunk az egyesítésről, azonban azt tudjuk, hogy valamikor az időszámításunk előtti harmadik évezred elején történt, amikor a Felső-Egyiptomi király megszállta és elfoglalta Alsó-Egyiptomot. A két királyság egységes uralkodója viselte a fáraó címet. Vallási szempontból fontos, hogy egész egyiptom imádta a fáraót mint sólyom-Isten Hórusz megtestesülését. Tehát a fáraó címet a két ország fölötti egységes uralkodó viselhette és közismerten Menes volt az első fáraó Egyiptomban, más források szerint azonban az első fáraó neve Narmer. Sok tudós gondolja úgy, hogy ez a két név ugyanazt a személyt jelenti.[1]
Narmer[edit]
A történészek között vita, hogy ki volt az egyesítő harcos király. Van olyan érv, hogy az Első Dinasztia második királya Hor-Aha. Mások azt állítják, hogy csak a második dinasztia utolsó királya Haszehemui, mivel a birodalom, nem volt igazából egységes, csak az ő uralkodása alatt, azonban ezt az állítást megtámadta, hogy már előtte is ábrázoltak királyt, aki viselte az egyesített koronát. A Narmer paletta szerint azonban egyértelműen Narmer az első dinasztia első királya (ie. 3150 - ie.2613) volt az első aki viselte az egyesített koronát így általánosan elfogadott, hogy ő uralkodása alatt került sor az egyesítésre.[2]